Tisztelt Olvasóim!
Ezen ahonlapon fogom közzé tenni azokat a gondolataimat, amik egy-egy politikai, gazdasági vagy társadalmi vonatkozású, a médiákban megjelenő cikk kapcsán az eszembe jutnak.
Kérem, bátran vitatkozzanak velem, a részemre elküldött véleményeket, hozzászólásokat a cikk végén el fogom helyezni.
2017.07.06.
1.
Én már semmit se értek
Már azt se értettem, hogy az MSZP hogyan képzelte a választási kampányát Botka Lászlóval. Persze lehet, hogy nem vagyok minden információ birtokában, ami a személye megítéléséhez szükséges, de szerintem vagyunk ezzel így egy páran az országban. Abból főzünk, amink van.
Nekem az van, hogy ez a Botka egy hatalommániás, akarnok (majdnem azt írtam, hogy zsarnok, de azért az mégsem) típus, nulla diplomáciai érzékkel, viszont kiváló parancsosztogató képességgel.
A jelenlegi ellenzéki oldal áttekintése után viszont az a véleményem, hogy ha ma valaki érdemi eredményt szeretne felmutatni Orbán leváltásában, aminek egyik legjelentősebb feltétele az összefogás, akkor annak először is egy karakteres személynek kell lennie (akinek el hisszük amit mond, és nem azt kérdezzük amerikai mintára, ha meglátjuk a fotóját az újságban, hogy „Vennél Te ettől használt autót?”) kompromisszum késznek, jó tárgyaló partnernek (az nem biztos, hogy jó taktika az ilyen tárgyalásoknál, hogy csak az lehet, amit én mondok, csak szólok…) és diplomatikus személyiségnek kell lennie, megnyerő modorral.
Szóljon, aki csak egyet is megtalál a Botkánál a fenti stílusjegyek közül.
No ugye.
De akkor mit akar az MSZP a Botkával?
Mert azt nem hiszem el, hogy ugyan ezt ne látnák még több tucatnyian a MSZP-ben rajtam kívül.
Lehet, hogy belátták azt, hogy úgy sem nyerhetnek, össze nem akar fogni velük szinte senki, no akkor minél rosszabb, annál jobb! Lódítsunk a szekéren egyet a szakadék felé, hátha felnyílik pár ember szeme, hogy ez nem mehet így tovább. (Ha mégse, akkor meg mondhatjuk azt a FIDESZ-nek majd, hogy segítettünk nektek egy kicsit, mit ér meg nektek?)
Találgatok, nyomatékosan felhívnám a figyelmet arra, hogy ezek teóriák.
Aztán nem értem a Gyurcsány Ferencet, vagyis a DK-t sem.
Vázolnám itt röviden, hogy mit tennék én, ha az ország (no jó, az ország egy részének) rokonszenvét akarnám kivívni, és még az Orbánt is le akarnám váltani.
Gyurcsány Ferenc helyében lemondanék. Pontosabban közölném, hogy meghatározatlan időre visszalépek a párt vezetésétől, és nem akarok miniszterelnök jelölt lenni.
Két legyet ütne egy csapásra; megnyílna az út az MSZP-DK és esetleg a további kis pártok összefogása előtt, egy komoly szavazó réteget nyernének ezzel, akik ettől a hírtől igen boldogok lennének, Orbánnak viszont elkezdene remegni a lába.
Gyurcsány még fiatal, ezzel a lépésével sok szimpatizánst szerezhetne, és a választások után elkezdhetné újra „felépíteni” magát, és ő ráér még a miniszterelnöki székért 4, vagy 8 év múlva is bejelentkezni. Ő is biztosan tudja, hogy most úgy sem lehet miniszterelnök, akkor meg minek erőlteti? Tudom, tudom, a saját emberei előtt mutatni kell, hogy én vagyok a király, meg nem hátrálunk meg, és ezért a lépésért páran elmennének mellőle, de nyerhetne helyettük több százezer új embert!
Ezzel a húzással komolyan megnőne annak az esélye, hogy Orbánt leváltsák, és a választások után elkezdődhetne az Orbán rezsim legalább egy részének a lebontása, és ezt a szarpucolást nem Gyurcsánynak kellene elvégeznie.
Tiszta haszon.
2017. július 31.
______________________________________________________________